SÚLY: n/a
TERV: -7,1 kg
Reggeli: 1 db narancs
Ebéd: Lángos (!)
Vacsora: Pizza
Hát ez a nap, már amit a kaját illeti, az elmúlt 20 nap legje volt. Már komolyan lángos-elvonási tüneteim voltak! nem tehetek róla, ez a hungarikumok királynője, vagy királya, vagy császára, vagy mittomén, a lényeg, hogy nagyon-nagyon-nagyon...Reggel a férjem kirakott a szokásos helyen, de nekem csak kilencre kellett mennem, így gondoltam elsétálok a piacra, és veszek magamnak egy lángost, meg ha már ott vagyok, megveszem a reggelimet is, egy gyönyörű narancsot. Tudom, a lángos csak frissen jó, de ebben a pillanatban ez érdekelt a legkevésbé, én határozottan tudtam, hogy lángost fogok enni, akár hidegen is! Ez már durva mánia, nem?
Mondjuk megint égtem egyet...elindultam a piacra, de elég hideg volt (kb. -5-10 fok), a pofámba fújta a szél a...szelet, úgyhogy arra gondoltam, hogy inkább mégis kocsival megyek! Szóval visszafordultam a kocsihoz. Aztán elkezdtem gyors fejszámolást, és rájöttem, hogy ha kocsival megyek, iszonyú hamar megfordulok (mert amúgy kb. 5 perc a piac), szóval eljutottam a kocsihoz félig, amikor megint visszafordultam. Közben észrevettem, hogy ezt a ketázást végignézte egy ismerősöm, véletlen pont az, akitől a jegyet kuncsorogtam, aztán miután szerzett, közöltem, hogy nem is leszek itthon...hát passz! Odaköszönt, de láttam, hogy hülyén nézett rám, de hát ez van, kezdem megszokni, hogy tök dilisnek néz...túlélem, asszem! Lassan hobbim lesz a beégés!
Ebéd: eljött a hideg lángos ideje. De még mindig azt mondom, hogy a lángos még akkor is jó, ha utána hasmenésem lesz tőle (megjegyzem nem volt). Nagyon ízlett, tényleg kellett már a gyomromba egy kis lángos! Ezután a lelki orgazmus után már szinte repült a nap hátralevő része.
A vacsira pizzát ettem, sima margaritát (ez ugyebár az előkelő neve a sima, mezei sajtos pizzának). Mivel a sajt hivatalos napja a fehérje, így csak minimálisat tettem rá. Igazából csak a pici íz kedvéért, hiszen anélkül nem pizza lenne, csak egyszerű paradicsomszószos pizzatészta! nemdebár? Dedebár...
